Tóber László

Népszerű slágerek a '60-as évektől napjainkig.

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

Zalakomár, Szentháromság római katolikus templom.

A római katolikus egyház helyi képviselője Dr. Háda László plébános. 8749 Zalakaros, Fő út. 54. (8751. Zalakomár, Kossuth utca 15.) Tel.:06-93/340-157.
Az 1744-72-ben épült, gazdagon díszített, műemlék jellegű barokk templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel, mely az idelátogatók számára is remek látnivalót kínál.
A templom - leszámítva a sekrestyét - teljesen szimmetrikus. Szabadon álló, keletelt, egyhajós, kosáríves szentélyzáródású templom, Ny-i homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély É-i oldalához csatlakozó sekrestyével. A Ny-i homlokzat szélső tengelyeiben két üres szoborfülke. Csehsüveg boltozatos hajó, a hajó bejárati oldalán falazott. A boltívek tengelyében az ablakok úgy vannak elhelyezve, hogy ezáltal a freskók megvilágítása a legcélszerűbb fényhatást biztosítja.
Dorffmaister István* 1781-ben a templom Szentháromság-főoltárát festette. A főoltár mögött festett architektúra, kétoldalt magyar királyok, a sekrestye bejárata felett Szűz Mária grisaille képével. A szentélyben Péter apostol és Pál apostol búcsúja látható. 1793-ban a kiskomáromi plébániatemplom mennyezetére Szent István felajánlja a koronát, I. András visszaállítja a kereszténységet és III. Ferdinánd adománylevelet ad a nagyszombati papi szemináriumnak témájú jeleneteket festett Dorffmaister István, restaurálva 1941. Korábban ugyancsak festett oldalfalainak freskóit lemeszelték, a festéknyomok helyenként még előtűnnek.
Keresztelő medencéje márványból, címerrel, 1698-ból. Tetején copf fedél és szobor. Berendezés jellemzően 18. század második fele, mellékoltárképek, padok, nyílászárók, szószék, 18. század második fele. Hajójában kétoldalt öntöttvas szerkezetű karzatok feljárókkal, későbbi munka 1890 körüli. Térmezőit művészi munkára valló, kovácsolt díszítéssel készítették el. Orgonáját Moozer Lajos építette 1866-ban. Főkapuja faragott, gazdagon vasalással díszítve.
A torony magassága 35 méter. Kupolájának tartására egy 18 m magas fenyőrönk van elhelyezve, ehhez hozzásimulva képezték ki a torony kupolájának szerkesztését. Eredetileg 3 harangja volt, most 2. A tető bádogozással készült, az eredeti zsindelyezés helyett, melyet 1940-44. közötti időben korszerűsítettek a tatarozás alkalmával.
A templom Ny-i homlokzata előtt korábbinak tűnő oszlopon későbbi Mária szobor, a múlt század második feléből Szent Sebestyén és Szent Flórián szobra, közöttük magas, nyolcszögű pillértalapzaton Immaculata, 1856.
A plébánia területén van két kápolna:
a) Szent József (temető kápolna)
b) Nepomuki Szent János (Zalakaros felé)

*Dorffmaister István
1729-ben született Bécsben. Magyarországi munkássága 1760-ban kezdődött. Sopronban telepedett le és ott is halt meg 1797-ben.
Hihetetlen szorgalmával szinte valósággal ontotta megrendelői számára a festményeket. Munkái közé tartozik többek között a türjei templom szentélye, a sárvári kastély falképei. Mesztegnyő, Nova, Tarany, Császár plébánia templomának freskói, soproni ferencestemplom, Szombathely, Szentgotthárd.
Mindezek mellett világi megbízásai is voltak. Számos képe van a soproni, illetve a Szépművészeti Múzeum tulajdonában.
Kiskomáromban 2 alkalommal is dolgozott. Először 1781-ben a szentély festésére vállalkozott, majd 1793-ban befejezte elkezdett munkáját.
(forrás internet-2010 november)

Zalakomár egyháztörténetéről:

-1252-ben a zalavári apátság dézsmaközségei közé sorolták.
-1356-ban a budai káptalan Ágoston rendi kolostort építtetett Szent Erzsébet tiszteletére.
-1412-ben Nagykomár néven szerepel.
-1446-ban először említett és szomszédos Kiskomárral szemben, Kiskomár kiszakadása Komárvárosból 1444 körül történt.
-1449-ben mezővárosként említik Komárt, ez is igazolja jelentőségét.
-1512-ben esik szó arról, hogy Komárom plébánia is. Kolostora Árpád házi Szent Erzsébet nevét viseli.
-1524-ben már Körösszeghy Benedek volt az itteni domonkosok perjele. A domonkos rendiek itteni kolostoráról 1356-ban és 1524-ben van feljegyzés. E kolostor a török hódoltság alatt pusztult el, de lakott hely maradt. Földesura a pozsonyi, majd a pesti papnevelde volt.
-1542-ben a barátoknak, 1544-ben a plébánosnak van itt egyházi birtoka.
-1568. Komár a zalavári apátságnak dézsmát szolgáltató községe, de ebben az évben a töröknek is fizetnek.
-1595-ben bor és gabonadézsmát szolgáltatott.
-XVII. sz. elején alig volt a megyében katolikus lelkész.
-1618-ban megtartott szentlőrinci zsinat beosztása szerint a 2. dunántúli egyházmegye székhelye Komár volt.
-1629. után lelkésze és püspöke Kanizsai Pálfi János. Kiskomárom református püspöki székhely lett.
-1634-ben még Karos is szerepel református lelkészséggel, de 1657-ben már nem.
-1639, 1746 és 1778. tizedfizető helye a zalavári apátságnak.
-1657-ben az egyházmegyének 31 anyaszentegyháza volt.
-1687-ben a szerzetesek is vissza akartak térni, de kevés sikerrel.
-1702-től már volt plébániája.
-1715-ben telepítettek lakosokat a nagyszombati jezsuiták, akik a terület földesurai lettek.
-1724-ben épült újjá a templom tornya fából.
-1735-ben mezőváros. Elég tágas temploma és plébániája van
-1744-ben fatemplom létesítését kezdték.
-1744-1770 között épült, a Szentháromság tiszteletére felszentelt római katolikus templom, amely műemlék jellegű, gazdagon díszített barokk építmény. Értékét külön növeli, hogy freskói egy részét Dorffmaister készítette, aki 1781-ben és 1793-ban festett itt.
-1754-ben az óbudai prépostság tulajdona Komár és környéke, majd a pesti papnevelde rendelkezett a birtok egy részével. Kiskomárom máter filiák: Magyaród, Karos, Komárváros. Oppidium: Galambok, Szentjakab.
-1771-ben Kiskomárom nemcsak mezőváros, hanem anyaegyház, mater is. Tanítója Horváth József volt, aki rokkant obsitos katona volt. 1770-ben 23 gyermeket oktatott. Olvasást, írást, hittant tanított az iskolateremben.
-1790. Kiskomárom, a Szent Péter és Pál prépostság birtokai a magyar katolikus klérus Központi Papneveldéjének birtokában voltak (Cool. Gen Cleri Reg. Hung. Rubromin Tyrnaviens. pater reglense igazgatja)
-1782-1801. Komárváros, Kiskomárom filiája, se temploma, se papja, negyed órányira a mátertől, 774 lélek.
-1782-1801. Kiskomárom, Plébániatemploma a Szentháromság tiszteletére szentelt, van egy plébánosa és egy káplánja, 875 lélek.
-1828-ban 238-an laktak a faluban, a templomnak 3 filiája volt. A vörösbarátok is kaptak Kiskomáromban birtokot.
-1848. Kiskomárom mater, temetőben kis fa kápolna van. A plébánosa ferences. Összlakossága ekkor 1429 lélek.
-1871-től hívják a települést hivatalosan Komárvárosnak.
-1873-ban Kiskomáromban Római katolikus Önképzőkör alakult, amelynek nagy szerepe volt a műveltség emelésében.
-1917-ben nagy tűzvész akasztotta meg egy időre a fellendülést.
-1923-ban a legnagyobb birtokos a Pesti Központi Papnevelde volt, melynek kiskomáromi központja négy helységben több mint 7000 kh-as gazdaságot irányított. Az uradalom birtokától a község határában 3220 kh volt. A mezőgazdasági termékek közül: gabona-, kukorica- és burgonyatermelés. Termelnek még cukorrépát, napraforgót, paprikát és babot, jelentős volt a szarvasmarha- és sertéstenyésztés.
-1924-től Kiskomárom nagyközség lett. Volt körorvosa, két kocsmája, egy vendéglője, egy fogadója.
-1925-re a lakosság száma 1734-re emelkedett, a döntő többség magyar nyelvű. 337 lakóház volt a faluban. Egy római katolikus iskola három tanerővel és egy római katolikus gazdasági továbbképző is működött. Gróf Somssich Antal a Pesti papnevelde, a Legeltetési Társulat és a MÁV rendelkezett nagyobb birtokkal a falu határában. Önálló iparosa 17, kereskedője 6 volt a településnek.
-1946-ban kísérlet történt Kiskomárom és Komárváros egyesítésére, de akkor ez meghiúsult.
-1951-ben tsz alakult, a földosztás során 1200 kh grófi és papi birtokot vettek el.
-1969. július 1-je határkő a két község történetében. Zalakomár lett a település neve.

(Papp Nándor építész 1970-ben íródott szakdolgozata, és zalakomar.hu weboldal alapján - 2010 november)